ÚJ EURÓPAI DŰBELMÉRETEZÉSI SZABVÁNY:
EN 1992-4 utólagos rögzítések tervezése betonba
1.1 Alkalmazási terület
Az EN 1992-4 Magyarországon 2019. január 1-től lép hatályba.
Az EN 1992-4 alkalmazásának alapvető követelménye az érintett rögzítőelemre vonatkozó Európai Műszaki Engedély (ETA bevizsgálás) megléte.
A dűbelek egyedi rögzítőelemként és rögzítőelemek csoportjaként egyaránt tervezhetők azzal a feltételezéssel, hogy egy adott csoporton belül kizárólag azonos típusú, gyártmányú, átmérőjű és elhelyezési mélységű rögzítőelemeket alkalmaznak. Az EN 1992-4 bevezetésével a C20/25-től C50/60-ig terjedő, megengedett betonszilárdsági osztályok a C12/15-től C90/105-ig terjedő tartományra bővülnek, amennyiben a rögzítőelemek a bevizsgálás alapján megfelelnek ezen betonszilárdsági osztályoknak.
A rögzítőelemeket a vonatkozó statikus, kvázi-statikus, dinamikus (fáradás és földrengés) és tűzhatásokra kell tervezni. A terhek ilyen eseteire eddig nem vagy nem kielégítő mértékben vonatkoztak előírások.
Ha tervezés során repedezetlen betont feltételezünk és olyan rögzítőelemet választunk, amelynek repedezetlen betonban való felhasználásra van ETA bevizsgálása, akkor az EN 1992-4 alapján igazolnunk kell, hogy az alapanyagban a rögzítőelemek környezetében, azok teljes életciklusa alatt, repedések nem fognak kialakulni.
Mechanikai rögzítőelemek
2.2 Az aláöntés hatása nyírásnak kitett kapcsolat esetén
Az EN 1992-4 szabvány lehetővé teszi a nyírásra igénybevett kapcsolat esetén az aláöntés pozitív hatásának figyelembe vételét 40mm aláöntési vastagságig.
A teherbírás növelésének fontos felételei vannak:
1) legalább 2 dűbeles kialakítás; 2) tiszta nyírás; 3) repedésmentes beton; 4) Az aláöntés maximális vastagsága 40mm vagy 5d. 5) Az aláöntő habarcs nyomószilárdsága >30 Mpa
Összegzés
Megosztás